A menekült csak ideiglenesen hagyja el otthonát, és ahogy otthon helyreáll a rend, hazamegy.
Az USA vezette NATO (benne Magyarország) hozzájárult Afganisztán, Irak, Szíria és az "arab tavasz" érintette országok válságához, ami elindította az egyik menekülthullámot a világon.
Mennyien is vannak? Lássuk országok szerint!
1. Irán
 |
| Afgán gyerekek Iránban |
Több, mint 1 millió menekültet fogadott be, főként a szomszédos Afganisztánból.
2. Irak
Habár a nyugati Anbár tartománya és Kurdisztán határvidéke is belelóg a szíriai konfliktusba, a Bagdadtól délre található békésebbnek mondható részen így is kb. 250 ezer szíriai menekült tartózkodik.
3. Szíria
 |
| Életkép Szíriában |
A több, mint 20 millió lakosú országnak majdnem a negyede menekültté vált, egy nagy részük az országon belül keresett menedéket: a kormányerők uralta területekre (pl. Damaszkuszba) milliók érkeztek a cionék által finanszírozott lázadók uralta területekről. A polgárháború előtt Szíria menekültek százezreinek sőt talán millióinak adott menedéket, például palesztinok ezreinek a Yarmouk menekülttáborban (Damaszkusz).
4. Törökország
 |
| Menekülttábor Törökországban |
A legtöbb szíriai menekültet ők fogadták be: eddig összesen több, mint 1.7 milliót.
5. Libanon
 |
| Szíriai gyerekek Libanonban |
Több, mint 1 milliót fogadott be a szomszédos Szíriából, ezzel a szíriaiak teszik ki Libanon népességének harmadát.
6. Jordánia
 |
| Szíriai gyerekek Jordániában |
A múltban a jordán király a palesztinok és libanoniak mellett majdnem 1 millió irakit befogadott, és újonnan több, mint fél millió (600 ezer) szíriait is.
7. Az Öböl-országok
Ezen országokra jellemző, hogy a népesség zömét főként dél-ázsiai és délkelet-ázsiai vendégmunkások teszik ki (így nem célországok), ezért ők a menekülteket közvetett módon támogatják a fent már említett országokban.
És következő állomás a menekültek útvonalában a világ egyik legfejlettebb gazdasági hatalma: az Európai Unió.
Idáig viszont a migránsok viszonylag kis része merészkedik el (a fenti számokat látva), és azért mennek mindig tovább, mert az előző állomásokon már sokan vannak.
Az államcsőd szélén lévő Görögországban eddig több, mint 80 ezer menedékkérőt regisztráltak. Macedóniában 255-öt, de az idáig elmerészkedettek többsége inkább a gazdagabb nyugati országok felé veszi az irányt (pl. Németországba), mivel a szegényebb balkáni országok nem képesek sokat segíteni.
A világ egyik legfejlettebb gazdasági hatalmának tartott Európai Unióba még 200 ezer menekült sem érkezett, de már az összeomlás szélén áll miattuk?
Magyarország is retteg, mikor rajtunk csak átvonulnak egy őket jobban eltartani tudó országba (hogy ne vegyék el a magyarok munkáját, és ne legyenek terhesek a magyar szociális ellátórendszerre), majd a háború végzetével hazamennek.
Nem kell lenézni őket, ők is tudnak a kerítésről, az óriásplakátokról, az idegenellenességről. Nem hiányzik nekik az a gyűlölet, ami elől menekülnek.
De a háború végzetével, mikor megkezdődik az egésznek a felülvizsgálata és az ítélet, a jelenlegi hozzáállása miatt Magyarország az ENSZ részéről sok jóra nem számíthat...
Az egyik legrosszabb gazdasági helyzetben van országunk. A Trianon olyan terheket rótt ránk, %6, az orosz megszállás, a KGST, hogy képtelenek vagyunk talpra állni. Még az arab államok terhét is a nyakunkba sóznák?
VálaszTörlésA cikkben felsorolt államok közül is vannak, akik nem állnak igen jól. Lásd pl. Libanon vagy Irak esetét. Ám ennek ellenére, Libanon 1 millió, Irak 250 ezer menekültről gondoskodik, az EU-nak meg "csak" 200 ezer lenne. Magyarország pedig csak egy átvonuló állomás, ha nem "nyúlna" hozzájuk, gond nélkül csak átsurrannának, itt hagyva pár eurót a MÁV-nak. A fejlett nyugati gazdaságok pedig oldják meg maguk, hiszen ők a célországok, ők rendelkeznek olyan fejlett gazdasággal, hogy képesek lennének az eltartásukra. Vegyék úgy, mint ha repülővel érkeznének: vagy talán Magyarország felelős lenne úgy is, mivel a magyar légtéren át érkeznének?
Törlés