Képzeljünk el jelenlegi világunkat egy másik dimenzióban!
India, Pakisztán, Afganisztán, Irán, Irak és Szíria a világ vezető gazdasági nagyhatalmai, míg Európa szegény. Most nem az Egyesült Államok, hanem India az a katonai nagyhatalom, amely felvásárolja a világ kormányait, és amely nem hajlandó ezzel szembenézni, azt a kormányt az országban tevékenykedő ügynökök befolyása által megbuktatja, akár puccsal, akár elhúzódó polgárháborúval.
Most Magyarország egy olyan állam ebben az elképzelt világban, mely nem hajlandó behódolni India világrend-építő politikájának. Ezért ők a titkosszolgálatukon keresztül lefizetik a magyarok egy részét, fegyvert is nyomnak a kezükbe, sőt külföldről fizetett zsoldosok is besurrannak az országba, hogy részt vegyenek a magyar kormány elleni harcban.
Az idő során egyre több különböző csoport keletkezik, míg az országban négy év alatt teljes nem lesz a káosz. Több, mint kétszázezer ember meghal. Sok ember viszont nem akar fegyvert ragadni saját szomszédja, saját unokatestvére, saját gyerekkori barátai ellen. Mert hogy mindegyik más csoport igazáért küzd. Mikor kimozdulnak a munkahelyre, vagy a boltba kenyérért, azért kell félniük, vajon mikor lesznek ők vagy otthon a családjuk a következők.
Most éppen te vagy én, aki ezeket a sorokat olvassa, ott élünk, és nem kívánunk részt venni ebben az értelmetlen harcban. Már megölték több rokonunkat, barátunkat. Ebben a harcban részt venni, nem a hazáért való harc. Attól félünk mi ketten, mikor leszünk mi, vagy a családunk a következő. Ezért hát inkább mindent itt hagyunk, és elmenekülünk az országból. Nehezen megy, de gyerekeink jövőjéért meg kell tennünk.
Végre elérünk a határra, és átlépünk Szerbiába. Igen ám, de Szerbiában már legalább 2 millió magyar menekült van! Mivel látjuk, az ország szociális ellátórendszerére terhes vagyunk, hosszú úton családjainkkal sétálunk át Macedóniába majd Görögországba, majd Görögországból Törökországba. De még Törökországban is több ezer menedékkérőt regisztráltak már. Mi a következő? Szíria, Irak vagy Irán. Ahogy írtam, mindannyian a világ vezető gazdaságai közé tartoznak.
Most örülünk. Végre olyan messzi országokhoz érkeztünk, ahol az otthoni állapotokkal ellentétben teljesen védettek vagyunk, és az előző országokkal ellentétben gazdagabbak, ergo nem leszünk annyira terhesek nekik, illetve a messziség miatt idáig valószínűleg még kevesebb honfitársunk gyalogolt el. Menjünk most mondjuk Szíria felé!
De ahogy odaérünk, körülbelül egy hónapnyi gyaloglás után egy megdöbbentő látvány fogad minket: előttünk áll egy vaskerítés, mögötte egy táblával, amire arab nyelven bevándorlóellenes szöveget írtak. Rendben, akkor menjünk tovább Irak felé! Ott át tudunk menni a "zöldhatáron", ám találkozunk egy csoporttal, akik leköpködnek. "Ez itt Irak, menjetek haza!" ordítozzák ránk. Megyünk Irán felé. Napok múlva odaérünk, ott pedig Teheránban meg tudunk szállni a vasútállomáson. Örülünk, hogy pihenhetünk. Sok kedves ember ételt hoz nekünk, és egyéb mást is. Viszont mérgesen nézegető csoportok, illetve "Takaródjanak a fehérek Perzsiából!" kiabálás is történik, ám mégis úgy dönt több honfitársunk, hogy itt marad. Még mindig jobb, mint otthon.
De mi, úgy döntünk tovább megyünk, hogy ne legyünk túl sokan Iránban sem, ráadásul a keletibbek gazdagabbak, úgyhogy vonattal megyünk Afganisztán felé. Afganisztánban, több mint 10 ezer kilométerre hazánktól, több hónapnyi gyaloglás után végre van helyünk, benyújtjuk a menedékkérelmet. Családjaink addig is itt biztonságban vannak és normálisan élünk, és majd ha helyreáll otthon a helyzet, akkor hazamegyünk.
Most pedig, ébredjünk fel e fiktív világból. És itt vagyunk a való világban. Itt nem India, hanem az Egyesült Államok végzett destabilizációs folyamatot egyes országokban, ahonnét életét és családját mentő tömegek indultak Európa felé. Jordániában, Libanonban, Törökországban és Görögországban rengeteg menedékkérő van már így is (Törökországban például több millió), és rájuk is gondolni kell: ők sem bírnak túlságosan sok embert eltartani, ezért többen jönnek messzebb és messzebb.
Remélem, mindenki átérezte, mennyire ronda dolog fejlett országként a háborús országokból sokszor családosan érkező, életüket féltő embereket bántani. Akár szegény, akár gazdag, a golyó mindenkin fog. Még ha okostelefonja és több ezer eurója is van, de nem kíván részt venni a hazáját felégető polgárháborúban, az védelemre jogosult!
Többen azért félnek tőlük, mert attól félnek: itt maradnak, és majd évtizedek után mi, fehér emberek leszünk kisebbségben. És ez egy demográfiai tény, mivel a menekültek olyan országokból érkeznek, ahol jellemzőbb a több gyerek vállalása, mint a magyar népesség között. No de kérem szépen, ha a fehér ember kihal amiatt, hogy nem vállal gyereket, akkor kihal a menekültek nélkül is, viszont akkor egy üres terület marad Európa helyén. Ha pedig valaki a fehér ember kihalása vagy kisebbségbe kerülése miatt aggódik, az vállaljon sok gyereket, és másokat is ösztönözzön rá. Osszák meg az ételt. Nincs megtiltva. Nem a bevándorlóktól függ.
Mások pedig az ISIS-től félnek, hogy a bevándorlók között az terroristákat csempész Európa területére. Pedig az ISIS-nek sajnos megvannak a hívei a nyugaton, eddig bevándorlónak álcázott terroristáról még nem tudunk. Sőt, a Szíriából és Irakból jövő menekültek egy része keresztény, siíta vagy az ISIS-től másképpen gondolkozó szunnita (az ISIS szunnitának vallja magát, de nem az), akik pont hogy az ISIS üldöztetése miatt menekültek ide. Otthon fejüket vennék mindannyiuknak. Mi lett volna, ha anno az '56-os magyar menekülteket azzal vádolták volna, hogy Kádár János küldi őket a kapitalista országokba puccsot csinálni? Ez egy igazságtalan gondolkozás, és csupán az idegengyűlölők spekulációja a menekültek egészének démonizálására.
Anno Magyarország is részt vett a NATO-misszió keretén belül Irak és Afganisztán destabilizációjában. Most csak ne mérgelődjünk azon, hogy a tönkrement életű tömegek esetleg hozzánk és más NATO tagállamok területére érkeznek, és követelik azt, vagy esetleg jobbat, amit mi elvettünk tőlük. De mindenki nyugodjon le, a menekültek többsége úgyis más, nyugatabbi NATO tagállamok területére kívánnak érkezni.
Aztán ki tudja, itt mikor lesznek problémák. Hogy mikor lesz olyan világ, amikor nekünk kell (ismét) menekülnünk. Mert az Isteni Sorsot mi soha nem tudhatjuk. De akkor azok, akik most bántottak másokat, ne lepődjenek meg, ha mások is hasonlóan fognak vele bánni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése