2016. február 25., csütörtök

Az evolúciós elmélet cáfolata


Miért népszerű a darwinizmus?

A XIX. században élt természetkutató, Charles Darwin evolúciós elméletének népszerűségének oka ideológiai, mintsem tudományos alapú. Az evolúciós elmélet talajt adott a materialista ideológiának. Az elmélet annyira jelentős volt a számukra, hogy Marx Károly a "Tőke" című művét Charles Darwinnak címezte.

"Charles Darwinnak, egy odaadó hívétől."
"Charles Darwinnak, egy odaadó hívétől." (Marx Károly, 1873)

A materialista ideológia által népszerűvé vált eszmét azonban megcáfolta a tudomány.

Az élet eredete

Az evolúciós elmélet az élet eredetének kérdésénél megdőlt, amivel Darwin nem is igen foglalkozott a könyvében. Egy ismert evolucionista, Louis Pasteur is kénytelen volt elismerni:

"Létrejöhet-e az anyag magától? NEM! Semmi olyan körülmény nem ismert ma, amely alátámasztaná, hogy a mikroszkopikus élőlények világra jöhettek hozzájuk hasonló szülők nélkül."

(Louis Pasteur, Fox & Dose, Origin of Life, p. 4-5)

Az evolúciós elmélet szerint ugyanis az élet apró, mikroszkopikus sejtek formájában jelent meg a Földön. A XX. századi evolucionista tudós, Alexander Oparin arra a megállapításra jutott:

"Sajnos a sejt eredete örök kérdés marad, ami a legsötétebb pontja az egész evolúciós elméletnek."

(Alexander Oparin, Origin of Life, p. 196)

Jeffrey Bada professzor pedig azt mondta:

"Ma, ahogy elhagyjuk a 20. századot, mindig ugyanazzal a legnagyobb és megoldatlan problémával szembesülünk, mint amikor beléptünk a 20. századba: Hogyan keletkezett az élet a földön?"

(Jeffrey Bada, Earth, Feb. 1998)


Stenly Müller amerikai vegyész 1953-ban kísérletezett élő sejtek létrehozásával élettelen anyagból, ám néhány évvel elismerte, hogy kudarcot vallott.

Ugyanis Darwin idejében a sejteket csupán apró maszatokként észlelték, de a mai korhű elektromos mikroszkópokkal megállapították, hogy egyetlen apró sejt igenis nagyon bonyolult összetételű.

Egy állati sejtEgy növényi sejt

Illusztrációs képlet szerint: egyetlen sejtben vannak energiai központok, komplett gyárüzemek, hatalmas adatbankok, raktár rendszerek, és fejlett finomítók. Be-és kiáradó anyagok ellenőrzése céljából tudatos kapuk is működnek. Lehetetlen, hogy egy ilyen bonyolult felépítésű sejt a semmiből, véletlen folytán létrejöjjön.


1955-ben James Watson és Francis Crick felfedezték a DNS-molekula működését. Egy század miliméternél is kisebb a mérete, mégis annyira bonyolult az összetétele, hogy egy DNS-molekula kezdőbetűiből több millió oldalas könyvet lehetne írni. Egy kiskanálnyi DNS-molekula kezdőbetűiből pedig hosszabbat, mint az összes valaha megírt könyv.Lehetetlen, hogy egy ennyire bonyolult szerkezet véletlen folytán jönne létre.
DNS
Frey Hoyle azt mondta:


"Annak esélye, hogy egy fejlett életforma a véletlen folytán jelenjen meg annyi, mint hogy egy tornádó végigsöpör egy szeméttelepen, és az ott található anyagokból összerak egy Boeing 747-est."

(Fred Hoyle, Nature, 12 Nov. 1981)

Fred Hoyle szerint ugyanennyi az esélye annak, hogy véletlen folytán jelenjen meg az élet a Földön
Fred Hoyle szerint ugyanennyi az esélye annak, hogy véletlen folytán jelenjen meg az élet a Földön

Az első élőlények



Az evolúciós elmélet szerint minden egyes élőlény közös őstől ered (a sejttől), csak a primitívebbtől a fejlettebb formába változtak az idők során.

Nos, a Kambriumnak nevezett korban több, egymástól különálló és fejlett élőlény jelent meg: csigák, ősrákok, szivacsok stb. Ezek az első élőlények azonban teljesen kifejlett szervekkel rendelkeztek. Pl. az ősrákok több száz szemmel, mások pedig működőképes vérkeringéssel rendelkeztek.

Charles Darwin azt írta a "Fajok eredete" c. könyvében:

"Ha több, ugyanahhoz a törzshöz vagy családhoz tartozó faj jelent meg egyszerre, ez teljesen véget vetne az elméletemnek, miszerint a természetes kiválasztódás útján lassú változásokkal erednek."

(Charles Darwin, The Origin of Species, 1.ed, p. 302)

Richard Dawkins angol zoológus kifejti ezzel kapcsolatban a kétségeit:

"Mint ha a Kambriumból való fajokat csak úgy oda ültették volna, bármiféle evolúciós történelem nélkül."

(Richard Dawkins, The Blind Watchmaker, 1986, p. 229)

Az evolúció elképzelt működése

Darwin szerint az evolúció természetes kiválasztódás által ment végbe. Ez azt jelenti, hogy például az oroszlán által megtámadott antilopok közül az erős és egészséges egyedek fennmaradnak, míg a gyengék elpusztulnak. Elméletének eme alapja annyira nagy fontosságú volt a számára, hogy könyvének alcíme lett: "A fajok eredete - természetes kiválasztódás útján"

Azonban a természetes kiválasztódás csupán az egészséges egyedek fennmaradását szolgálja, de nem produkál új fajt. Pl. az antilopokból nem csinál lovakat.

Darwinra nagy hatással volt egy XVIII. századi francia filozófus: La Mark. La Mark szerint a fizikai tulajdonságok öröklődnek, pl. szerinte a zsiráfok antilopokból fejlődtek ki, akik élelemszerzés céljából nyújtogatták a nyakukat generációkon keresztül. Darwin véleménye szerint a bálnák meg a medvékből fejlődtek ki.

Gregor Mendel osztrák botanikus pár évvel Darwin halála utáni felfedezése bebizonyította, hogy tévednek. Ugyanis a gének azok, amik öröklődnek, és nem a külső fizikai tulajdonságok. Ezt Coun Patterson úgy fejezte ki:

"A természetes kiválasztódás gépezete sohasem produkált új fajt, sőt annak közelébe sem ért. És a legtöbb vita az új-darwinizmusban erről a kérdésről folyik."

(Coun Patterson, BBC. Cladistics, 4th March 1982)

Az evolucionistáknak egyetlen egy érve maradt, amivel az evolúció elképzelt működését vélték igazolni: MUTÁCIÓ! A mutáció tulajdonképpen egy törés a DNS molekulában, vegyi hatás következtében.

Azonban minden mutáció egy fogyatékosság, amely rombolja a nukleotidokat. Lehetetlen, hogy ezáltal az élőlények olyan szervekkel gazdagodjanak, amikkel korábban nem rendelkeztek. Úgyhogy lehetetlen, hogy ezáltal kifejlődjenek a fejlett élőlények milliói, amik benépesítik a bolygót.

Az evolucionisták kísérleteztek például muslicákon, amik erőfeszítésük ellenére sem tudtak pozitív mutációt eredményezni, minden mutáció negatív hatással járt. Egyetlen építő pozitív mutációról nincs feljegyzés.

Richard Dawkins professzor nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy létezik-e feljegyzés bármilyen mutációról, amely fejlettebbé tette volna a szervezet genetikai felépítését.

Az átmeneti fajok

Hol van a több millió köztes forma?
Hol van a több millió köztes forma?

Ha a különböző fajok egymást követő evolúción keresztül fejlődtek volna ki, akkor több millió köztes alaknak kellett volna léteznie. Például ha a madarak a hüllőkből fejlődtek ki, akkor több millió félig hüllő - félig madár lénynek kellett volna léteznie, "félszárnyakkal". Darwin ezt így írta le:

"Ha igaz az elméletem, akkor számtalan átmeneti fajnak kellett léteznie, amik összekötik az összes fajt...Valószínűleg a valaha is való létezésükre bizonyítékot fognak találni a fosszila maradványok között."

(Charles Darwin, Origin of Species, 1.ed, p. 179)

De magának Darwinnak is kétségei voltak efelől, ahogyan leírta:

"Hogy ha a fajok folytonos fejlődéssel fejlődtek ki más fajokból, akkor miért nem látunk mindenhol számtalan átmeneti formát? Mert ezen elmélet szerint számtalan átmeneti formának kellett léteznie, de mégis akkor, miért nem találjuk őket számtalanul a föld kérgeiben?"

(Charles Darwin, Origin of Species, 1.ed, p. 172)

Derek Ager, egy evolucionista kutató kénytelen volt bevallani:

"Ha részletesen tanulmányozzuk a fosszilákat, akár a törzsek vagy fajok szintjén, újra és újra nem fokozatos evolúcióval találkozunk, hanem egy csoport hirtelen eltűnésével, míg egy másik megjelenésével."

(Derek Ager, Proceedings of the British Geological Association, Vol 87, 1976, p. 133.)

Ugyanezt állítja Mark Czarnecki:

"A fosszila maradványok a legnagyobb probléma az elmélet bizonyításában. Ezen fosszilák sosem tárták fel Darwin képzeletbeli "köztes fajait", ellenkezőleg a fajok egymást követően jelentek meg és tűntek el, és ez egyértelműen a teremtéselmélet érveit erősíti, miszerint minden egyedet Isten teremtett."

(Mark Czarnecki, McLean's, 19 January 1981, p. 56)

Az őskövületek megcáfolják az evolúciót. A mai egyedek ugyanazok, mint a régiek a megtalált őskövületeken, bármiféle evolúción való átesés nélkül.

De az evolucionistáknak volt kettő érve a "köztes fajok" bizonyítására.

Az egyik a bojtosúszójú hal, ami a régi hiedelmük szerint a köztes alak a tengeri és szárazföldi lények között. A kihaltnak hitt bojtosúszójú hal egyik példányát kifogták az Indiai-óceánból 1938-ban. Kiderült, hogy semmiben nem másabb, mint a többi hal : nincsen se lába, se tüdeje.

Bojtosúszójú hal

Másik pedig a hüllő és madár közötti köztes alaknak ismert Archaeopteryx volt. Az 1992-ben talált hetedik maradványa azonban bebizonyította, hogy e lény olyan mellcsonttal rendelkezik, amely a madarak szárnyizmaihoz szükséges : tehát ez a lény nem lehetett más, mint a többi madár.

Archaeopteryx madár

Stephen J. Gould közismert evolucionista és Harvardi paleontológus elismerte: az Archaeopteryxet nem lehet átmeneti formának tekinteni.


Minden egyes élőlény teljesen komplett és összetett felépítéssel rendelkezik. Ha egyetlen egy részük is hiányzik, a működésük leáll, például a "fél-szárnnyal" nem lehet repülni.Tehát az élőlényeknek egyszerre és teljes egészében kellett megjelenniük, amely bizonyíték a teremtés tényére.

Ugyanígy képtelenség, hogy a különböző testfelépítésű lények egymásból fejlődjenek ki. A hidegvérű hüllőkből képtelenség, hogy melegvérű madarak váljanak evolúció során, ahogyan az is, hogy a tojással szaporodó hüllőkből ivaros szaporodású emlősök legyenek.

Az ember



Az evolucionisták szerint az ember a majomfélékből fejlődött ki. Körülbelül hat és fél millió majomféle élt a Földön, ezeknek nagy része kihalt. Koponyájukból azonban könnyen lehet forgatókönyvet készíteni.

Az 1924-ben Raymond Dart paleoantropológus által megtalált, az ember őseként számon tartott Australopithecus is, valójában egy kihalt majomféle. Sokáig feltételezték róla, hogy két lábon járt, és ezzel próbálták az "emberré válást" bizonyítani. Azonban Solly Zuckerman és Charls Oksenadl professzor megcáfolta ezt az elméletet. Az Australopithecus majmoknak ugyanis ugyanolyan mozgás-mechanizmusuk volt, mint a mai majmoknak.


Az "evolúciós láncolat" ezen majomból a mai emberig : a Homo Erectus, a Homo Ergaster és a Homo Sapiens Archaic pedig nem mások, mint letűnt emberek maradványai. Csontvázuk semmiben sem különbözik a mai ember csontvázától.
Bocsánat, hol van a különbség?
Bocsánat! Meg tudná mondani, hol van a különbség?
Az egyetlen különbség csupán a koponyában van, azonban hasonló koponyabeli eltérések megtalálhatóak a különböző, ma is élő embertípusok között is.

Richard Lakey paleontológus és evolucionista elismerte, hogy a Homo Erectus és a mai ember között nincs különbség:

"Ezek a különbségek valószínűleg nem mondanak többet annál, mint amit a mai ember különböző földrajzi rasszai között láthatunk."

(Richard Leakey, The Making of Mankind, 1981, p. 62)

Magyarán semmi bizonyíték nincsen az evolucionisták kezében, egyetlen eszközük azonban a propaganda. Az evolucionista irodalomban előszeretettel ábrázolják az ember elődeit majomszerű lényeknek, azonban a hajat, bőrt, szemeket, orrot, füleket, ajkat és az arc többi vonásait nem lehet egy koponyából megállapítani. Egy majom koponyájára emberi szemeket illesztenek, és létre is jön a majom-ember arc.



Earnest Hooten így mondta ezt a tényt:

"A neandervölgyi koponyáján ugyanúgy meg tudod formázni egy csimpánz és egy filozófus arcvonásait. Az ősi embertípusok ezen állítólagos restaurációinak ha van bármi tudományos értéke, az is nagyon csekély, és inkább csak a közvélemény megvezetésére szolgálnak."

(Earnest Hooten, Up From The Ape, 1931, s. 332)

Ugyanabból a koponyából az evolucionisták több restaurációt is készítettek. De ezen túl valódi hamisításokat is csináltak, csak hogy bizonyítsák elméletük igazságát.

1912-ben Charles Dawson bemutatta a Piltdowni embert. 1949-ben újra analizálták a leletet, és kiderült, hogy egy majom állkapcsának emberi koponyára illesztett mesterséges hamisítványáról van szó.

1922-ben pedig egyetlen egy fogra alapozva kitalálták a Nebraskai embert, és egy jól csengő latin nevet is adtak neki: Hesperopithecus Haroldcookii. Azonban később kiderült, hogy ez a fog egy vaddisznótól származik.

Következtetés

A XIX. században, a tudomány fejletlenségének időszakában megjelent darwinizmus a tudomány fejlődésével párhuzamosan megbukott.

Minden, a földön található faj és az ember egy tudatos tervezés eredménye, mely bizonyítja a Teremtő létezését.

"Ő Allah, a Teremtő, a semmiből Létrehozó, a Formáló. Övé a Legszebb Nevek. Őt dicsőíti, ami az egekben és a földön van. És Ő a Magasztos, a Bölcs."
(Korán, 59:24)

1 megjegyzés:

  1. "Egy ismert evolucionista, Louis Pasteur is kénytelen volt elismerni: ..." Pasteur a Biblia Istenében hitt! „A tudomány közelebb viszi az embert Istenhez.”
    „Minél tovább tanulmányozom a természetet, annál inkább elámulok a Teremtő művén.”
    A tudomány által lett a hitem, olyan erős, mint egy francia paraszté, ha tovább folytatom a tudományos munkát, olyan erős biblia hitem lenne, mint egy francia parasztasszonyé.

    VálaszTörlés