2016. május 17., kedd

Mohamed Próféta - hadúr vagy békehírnök? (béke reá)

Világunkban legtöbben a világbékén dolgozunk, és tulajdonképpen ez lenne Istennek akarata is.

Létrehoztuk az ENSZ-et a második világháború végzetével, Schengeni szerződésben határokat bontottunk fel, vallásközi párbeszédeket rendezünk, Hágában nemzetközi bíróságot is felállítottunk.

Mindannyiunk érdeke a világbéke, hogy mindannyian biztonságban, akaratunknak megfelelően élhessük le életünket.

Azonban felmerül -sokszor nem-muszlimok részéről- egy fontos kérdés.

Mohamed Prófétánk (béke legyen vele) megfelel-e és kiváló példakép-e ezen nemes cél megvalósítása érdekében?

Mohamed Próféta (béke legyen vele) a békéről

"Aki megöl egy velünk békében álló nem-muszlim embert, nem fogja megérezni a Paradicsom illatát. Pedig annak illata negyven évnyi járótávolság messzeségből érezhető." (Bukhári 3166. hagyomány)

"Mikor két muszlim hadakozik egymás ellen a kardjukkal, a gyilkos és az áldozat egyaránt a Pokolba megy." Megkérdezték tőle: "Allah Küldötte! A gyilkost megértjük hogy oda megy, de az áldozat miért?" Azt felelte: "Mert neki is megvolt a szándéka testvére meggyilkolására." (Bukhári 31. hagyomány)

"Miután nem leszek, ne váljatok hitetlenné azáltal, hogy egymás nyakának estek!" (Bukhári, 121. hagyomány)

"Aki jó hírekkel és jó szavakkal békét teremt az emberek között, nem egy hazug ember." (Bukhári 2692. hagyomány)

"Egyikőtök sem hisz addig, amíg nem kívánja a testvérének ugyanazt, amit magának." (Bukhári 13. hagyomány)

Mivel Isten így szólott hozzá a Koránban:

"Hívők! Mindannyian lépjetek be a békességbe, és ne kövessétek a sátán nyomdokait! Hiszen ő nektek nyilvánvaló ellenségetek." (Korán 2:208)

Mohamed Próféta (béke legyen vele) más vallások tiszteletéről

Egy temetési menet ment el a Próféta előtt, és ő felállt. Mikor elmondták neki, hogy a koporsóban egy zsidó ember feküdt, ő azt válaszolta: "Ő talán nem ember?" (Bukhári 1312 és 1313. hagyomány)

Mivel Isten így szólott hozzá a Koránban:

"És ne szidalmazzátok azokat, akikhez Allah helyett fohászkodnak, nehogy ök is szidalmazzák Allahot ellenséges érzetükben, tudás nélkül" (Korán 6:108)

Illetve:

"Hitetek a tiétek, az én hitem az enyém." (Korán 109:6)

Csakis Istennek van joga megítélni másokat:

"A hívők, a zsidók, a sábeusok, a keresztények, a zoroasztriánusok és a többistenhívők között Allah fog ítélni majd az Ítélet Napján." (Korán 22:17)

Az időszak, mikor a Próféta eljött (béke reá)

Mikor ő élt, a világban dzsungeli törvények uralkodtak. Az emberek és népek rátették mások vagyonára a kezüket, a háborúskodás döntött közöttük, a gyengébbek meghaltak, az erősebbek birodalommá alakultak.

Arábia sem volt kivétel, a beduin törzsek nem értettek a szerződés és a béke nyelvén, csak az afféle "ölj és vidd" szabály alapján viszonyultak egymáshoz. Ebben a világban született meg Mohamed Próféta. (béke legyen vele)

Az 1789-es francia forradalom előtt több, mint 1100 évvel, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 1948-as kiadatása előtt több, mint 1300 évvel járunk. Nincsenek nemzetközi bíróságok, nincsenek nemzetközi egyezmények. Vagyis, minden város és törzs büntetlenül támadhatta, foglalhatta a másikét. Egyik ember ha bántotta a másikat bármily módon, normális dolognak számított.

Mohamed Próféta fogadtatása (béke legyen vele)

Mikor elkezdte az egyistenhitet hirdetni 610-től kezdve rokonai között, majd 613-tól kezdve egész Mekkában, a városvezetők részéről elutasításban részesült. Először csak szóban bántalmazták őt, majd tettben is: követőit meggyilkolták, halálra kínozták, megkínozták. Ez vezetett a gyengébb muszlim családok 615-ös kimeneteléhez Abesszíniába. Majd követőit bojkottálták, kizárták a város szélére, megszakítottak minden adásvételt velük, afféle diszkriminációval telített apartheid-rendszert létrehozva a korai 7. századi Mekkában.

Nagybátyja és egyben védelmezője, Abu Tálib 619-es halála után őrá is támadtak, többször is megkísérelték megölni, Taífba való látogatása során a gyermekeket a megkövezésére uszították. A medinai zarándokokkal való kétszeres szövetség után követői 622-es Medinába történő elvonulása után merényletet terveztek ellene, amely Alinak önkockáztatása majd Allah csodája révén sikertelenül zárult.

Mohamed Próféta háborúi (béke legyen vele)

Mindezek után, Mekkában maradt vagyonukat az ellenség karavánokra pakolva vitte Szíriába eladni. Ekkor Mohamed Próféta (béke legyen vele) Medina városának vezetőjeként már erős volt ahhoz, hogy megvédje saját és követői emberi jogait - ami az akkori környezetben csakis a kard által volt lehetséges.

Míg a medinai zsidóknak a Medinai Alkotmány keretén belül szabad vallásgyakorlatot biztosított, addig isteni utasításra harcot vívott az ellenséges mekkai majd a közeli, a városra veszélyt jelentő beduin csapatok ellen.

A medinai zsidók hadüzenete után őket is megostromolta, és elűzte Medinából a zsidók városába, Khajbarba. Khajbar és Mekka egyesített csapatainak 627-es legyőzése után 628-ban Mekkával békét kötött Hudejbijjánál, Khajbart ugyanazon évben meghódította, majd a békének Mekka általi 630-as megszegése után Mekkát is bevette. A Bizánci Birodalom határán összesereglett, az újonnan létrejött muszlim állammal szerződésben nem lévő, tehát biztonsági veszélyt jelentő bizánci csapatok ellen is indított hadjáratokat.

De egy valamit fontos említeni: a Korán alapján minden békére hajló néppel békére hajlott.

"Ha békére hajlanak, akkor te is légy hajlandó rá!" (Korán 8:61)

Kitűnt a kor hatalmai közül azzal, hogy ő képes volt minden ellene és követői ellen tett gonoszságot megbocsájtani ellenségeinek. Mikor Mekkát bevette, mindazt a már említett gonoszságot képes volt megbocsájtani Mekka népének, és nem állt bosszút rajtuk.

"A jó cselekedet nem egyenlő a rosszal. Valami jobbal tartsd távol (a rosszat)! És íme! Aki eddig ellenséged volt, igaz baráthoz hasonlóvá lesz." (Korán 41:34)

Ő volt az, aki a korban egyedülálló módon megtiltotta polgári személyek, akkoriban gyermekek és nők lemészárlását. (Bukhári 3015. hagyomány)

Kettős mérce

Mohamed Prófétát (béke legyen vele) a háborúi miatt elítélők sokszor olyanok, akik nemhogy az akkori történelmi kontextust és a Próféta (béke reá) békére és megbocsájtásra utaló tanításait hagyják figyelmen kívül, hanem akik ugyanakkor szentként elismernek másokat, akik hasonlóan cselekedtek.

A zsidó és keresztény vallás szerint ugyanis Isten:

1. Elpusztította az élővilágot egy özönvízzel (1Móz 7)
2. Tüzes kénesővel elsüllyesztette az ötvárost (Szodoma és Gomorra stb.) (1Móz 19)
3. Elvette az egyiptomi elsőszülöttek életét a fáraó zsarnoksága miatt (2Móz 11)
4. Bezárta a tengert fáraó lovasai fölött (2Móz 14)
5. Utasította Mózeséket (béke reá) Midján városának kiirtására, mert hogy a midjánita asszonyok paráznaságra vitték az izraelitákat (4Móz 31)
6. Utasította az izraelitákat a megátkozott kánaániták /ördögfattyú óriások kiirtására (5Móz 20)
7. Utasította Sault az óriás amálekok kiirtására, mivelhogy ők üldözték fegyverrel a pusztában vándorló izraelitákat (Saul nem tette meg, ezért az Úr megharagudott rá) (1Sám 15)
8. Az öreg Elizeust csúfoló fiatalokra ráküldött kettő medvét (2Kir 2)

A zsidó és keresztény vallás szerint Isten emberei:

1. Ábrahám felfegyverezte házanépét, hogy kiszabadítsa unokaöccsét, Lótot a mezopotámiai királyok hadifogságából (1Móz 14)
2. Jákob két fia kardnyélre hányta Sikemet, mivel Sikemből egy férfi megerőszakolta húgukat (1Móz 34)
3. Mózes felkoncoltatta az aranyborjú imádóit (2Móz 32)
4. Mózes kezét az égbe tartotta, hogy az izraeliták győzzenek amálék ellen (2Móz 17)
5. Józsué felkoncolta Jerikót, Aist, és harcot vezetett a kánaániták ellen (Józsué könyve)
6. A bírák mint például Gedeon harcoltak az izraelitákat leigázó idegenek ellen, Sámson példának ezer filiszteust vert agyon egy szamár állkapoccsal, és ugyanő két oszlop kiszakításával magára borított egy épületet a filiszteusokkal együtt (Bírák könyve)
7. Dávid egy parittyával leterítette az óriás Góliátot, azt is mondták róla "megölt Saul ezret, Dávid tízezret" (1Sám 17)
8. Dávid megcsonkíttatta és felakasztatta azon embereit, akik Saul fiát lefejezték (2Sám 4)
9. Illés lemészároltatta a Baál 450 papját (1Kir 18)

Ha mindezek rendben vannak és szentnek számítanak, akkor milyen jogon kritizálják Mohamed Prófétánk önvédelmi harcait? (béke legyen vele)

Mindig előbb magunkat kell szemügyre vennünk, mielőtt megítélünk másokat.

Isten akarata: a világbéke és az igazságos társadalom

Minden Próféta kiállt az emberek jogaiért, nem kedvezményezett háborút, hanem csupán megvédte önnön és mások jogait.

Ha Isten bármely prófétája a mai világban élne, az életútjukat megvizsgálva bizonyosan az üldözöttek, a hontalanok, a szegények és az elnyomottak mellett állnának ki.

Nem támogatnák a különböző emberek közötti konfliktust, hanem egyetértést teremtenének. És persze ők, mint az Ítélkezővel (Istennel) kapcsolatban álló emberek, nekik joguk lenne az Isteni ítéletet végrehajtani fölöttünk.

És mint tudjuk, el fog jőni egy nap a "messiási kor", mikor Jézus (béke reá) visszatér, és a Mahdi uralkodni fog. Ez lesz a teljes világbéke korszaka.

Bízzunk benne, és cselekedeteinkkel járuljunk hozzá mindannyian, hogy mihamarabb eljőjön ez a kor!

"A jó cselekedet nem egyenlő a rosszal. Valami jobbal tartsd távol (a rosszat)! És íme! Aki eddig ellenséged volt, igaz baráthoz hasonlóvá lesz." (Korán 41:34)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése